Kalahári sivatag

A legtöbb embernek a sivatag szóról hatalmas, száraz homokterületek jutnak eszébe, ahol alig vagy egyáltalán nincs növényzet, és az állatállomány nagyon korlátozott, gyakran csak sötétedéskor merészkedik ki, hogy elkerülje a hóviharos nappali hőmérsékletet. A Kalahári-sivatag azonban mindezekkel a jellemzőkkel nem rendelkezik, és vitatható, hogy valóban megérdemli-e a sivatag elnevezést. Szigorúan véve a sivatag legtöbb meghatározása szerint az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 25 cm, és bár a Kalahári sivatag egyes területein ez a helyzet, más területeken ennél több csapadék hullik, de ez szinte mindig az esős évszakban, az év leghidegebb időszakában fordul elő.

Kalahári sivatag térképe

A Kalahári sivatagot Afrika térképén szemlélve némileg érzékelhető a régió puszta mérete, mivel Botswana nagy részét, valamint Namíbia és Dél-Afrika egyes részeit uralja. A terület a Bak trópusán helyezkedik el, és normális esetben túlnyomórészt trópusi éghajlatra számítanánk, de valószínűleg mivel a terület nagy része körülbelül 1000 m tengerszint feletti magasságban fekszik, éghajlata sokkal kedvezőbb a növény- és állatvilág számára. Hivatalosan a félszáraz régiók közé sorolják.

kalahári-sivatag-térkép

Tények a Kalahári-sivatagról

A Kalahári-sivatag területe körülbelül 360 000 négyzetmérföld, ami körülbelül négyszer akkora, mint az Egyesült Királyság területe.

Egyetlen állandó folyója van, az Okavango, de az esős évszakban más ideiglenes vízfolyások és ideiglenes tavak is megjelennek.

Körülbelül hatvanmillió évvel ezelőtt alakult ki az afrikai kontinens többi részével együtt.

A Kalahári-sivatag a Föld legnagyobb összefüggő homokterülete, a homokdűnék nyugat felé húzódnak, ahol a Namíb-sivataggal találkozik.

A Kalahári-sivatag nagy részét növényzet borítja, és szavannának nevezik.

A hőmérséklet nagymértékben ingadozik, és nem ritka, hogy a nyári napok hőmérséklete meghaladja a 45 Celsius-fokot, míg télen akár mínusz 15 Celsius-fokos éjszakai fagyok is előfordulhatnak.

A Kalahári név feltehetően a Tswana Kgalagadi szóból származik, amely szó szerint azt jelenti: víz nélküli hely.

kalahari-desert-3

Kalahári sivatagi állatok

A Kalahári rengeteg állatfajnak ad otthont, és a múltban elefántok és zsiráfok járták be, de a modernkori gazdálkodási technikák azt eredményezték, hogy sok területet az állatállomány legeltetésére használnak, ami sok őshonos faj kárára megy. Egyes fajokat, amelyek veszélyt jelentenek a háziasított állatállományra, mint például az afrikai vadkutya, aktívan vadásznak és leölnek. A területen számos legelésző faj él, mint például a gnú, a springbok, a gemsbok és más antilopfajok, valamint számos ragadozó, köztük oroszlánok, leopárdok, gepárdok, hiénák és sakálok. Számos hüllő, mint például a kobra, a puff gőte és a sziklavigyázó. A Kalahári-sivatagban megfigyelt állatok közül sokan vándorló állatok, amelyek az évnek csak egy részét töltik a területen, különösen a madarak esetében. Különféle sasok, sólymok, sárkányok, kerecsenek és baglyok találhatók, valamint olyan tipikusan afrikai madarak, mint a szövőmadarak és a titkármadarak. Az esős évszak esőzései szezonális vizes élőhelyeket hoznak létre, mint például a Makgadikgadi Pans Botswanában, amelyek flamingók ezreit vonzzák. A Kalahári-sivatag állatai közé tartoznak még a szurikáták, páviánok, varacskosdisznók, sündisznók, struccok és háziasított tevék.

kalahári-sivatag-2

Kalahári-sivatag növényei

Mivel a Kalahári túlnyomórészt vízmentes hely, csak azok a növények képesek túlélni, amelyek alkalmazkodtak a hosszú hónapokig tartó szárazsághoz és a száraz talajviszonyokhoz. Meglepő módon a régió nagy részét növényzet borítja, az északi és keleti, nedvesebb területeken pedig nyílt erdők találhatók, amelyek főként a sivatagot kedvelő akácfákból, a Camelthornból állnak. A terület nagy részét kisebb bokrok és fűcsomók, vagy fűszálak borítják. Amikor az esőzések megérkeznek, számos gyorsan növő növényfaj kel életre, különösen az általában száraz folyómedrek mentén, köztük olyan ehető növények, mint az uborka és a dinnye. A déli és nyugati szárazabb régiókban a növényzet ritkább, és itt olyan sivatagi fajok találhatók, mint a Hoodia kaktusz.

kalahári-sivatag2

Kalahári-sivatagi emberek

A vízhiány miatt a Kalahári-sivatag különösen barátságtalan az ember számára, de a terület évezredeken át a szan nép otthona volt, amely vadászó-gyűjtögető nomád életmódot folytatott. Ez az életmód mára nagyrészt a történelemkönyvekbe került, és bár néhányan még mindig próbálják követni őseik életmódját, ez a mai Afrikában szinte lehetetlenné vált a mezőgazdaság növekedése és az a tény, hogy számos terület ma már védett, ahogyan a régió számos állata is.

Kalahári sivatagi körök

A Kalahári sivatag látogatóit néha meglepi a táj szokatlan megjelenése, különösen a régió nyugati részén, ahol a nagy kiterjedésű növényzetet teljesen kopár, száraz homok körök váltják fel. Az ezeket a köröket szegélyező növények virágzani látszanak, szinte holdbéli megjelenést kölcsönözve az egész területnek. A körök mérete változó, de általában két és tizenöt méter közötti átmérőjűek. Az évek során számos elmélet és legenda próbált magyarázatot adni a földalatti sárkány leheletétől kezdve a tündéreken, ufókon és termeszeken át a föld alatti sárkányok leheletéig, de még nem született vitathatatlan magyarázat. Ez a jelenség nem kizárólag erre a régióra jellemző, hanem a szomszédos Namíb-sivatagban és Ausztrália egyes területein is megtalálható.

kalahári-sivatag

Kalahári-sivatag természeti kincsei

Ez a hatalmas fennsík továbbra is igazán vad és természetes hely, de számos geológiai vizsgálat tárgyát képezte, és kiderült, hogy gazdag természeti erőforrásokban, többek között gyémántban, szénben, nikkelben és rézben, bár ezek többsége még kiaknázatlan. Ennek a vízmentes helynek van még egy meglepő földalatti jellegzetessége, mégpedig a hatalmas mennyiségű földalatti víz. A homokos talaj porózus jellege egyszerűen lehetővé teszi, hogy a csapadék nagy része egyenesen áthaladjon a felszíni rétegeken és felhalmozódjon a föld alatt, ahelyett, hogy a párolgás és az elpárolgás révén visszakerülne a légkörbe. A namíbiai Grootfonteintől 29 mérföldre északnyugatra található Dragon’s Breath Cave egy hatalmas földalatti barlang, amely a világ legnagyobb nem szubglaciális földalatti tavát tartalmazza. Nevét a belőle kiáramló nedves levegő rohamáról kapta, amelyet felfedezői először 1986-ban tapasztaltak.

Végeredményben a Kalahári-sivatag messze nem sivatagos. Igazán vad és csodálatos hely, egy magasan fekvő afrikai fennsík, amely valóban megtestesíti a déli Afrika lényegét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük